Július vége felé jár az idő, rettentő hőség van mindenhol. Én mégis azt akarom, hogy hozzám bújj. Vagy talán mégse?

Vihar közeleg. Apró rózsaszín és lila csillagok hullanak az égből, haza kell sietnem. A busz 69-kor jön, de most még csak 61 van. Rohanok, és akkor hirtelen a szél sem fúj tovább, minden csendes lesz.

Felébredek. A verejték gyöngyözve ütközik ki a homlokomon, közben zihálok. Szükségem van erre? Belelépjek ugyan abba a pocsolyába, ha megszáradt a cipőm?

,,-De a te cipőd még meg sem száradt."
,,-Dehogynem, már nem is gondolok rá, akkor honnan veszed, hogy nem száradt meg?"
,,-Igazából, nem is akartad, hogy megszáradjon."

Nem, valóban jó volt nekem az az ázott, sáros cipő. Az enyém volt, még ha már hordtam is korábban, ha tele is volt szakadásokkal, a sajátoménak tudhattam.

Se veled, se nélküled.

Ilyen nem létezik. Akivel együtt akarsz lenni, azzal együtt is tudsz, nincs olyan, hogy ,,se veled". Legalábbis próbáltam magam ebbe beleringatni.

Csak ültem a verandán, mikor a telefonom jelzett. A melegbe, pár pohár Sangria után mámorosan emeltem fel a készüléket. Te voltál az. Te, akit én bántottam meg, mégis te kerestél fel engem. Hogy miért?

Játszani, azthiszem. Ugyanis jó játszani az elérhetetlennek az elérhetetlent. Legalábbis ezt gondoltam. Még mindig érte remegett a lelkem. Nem akartam ezt, de amikor megláttam, azt nem akartam, hogy ezt akarjam. Akkor kellett még az a sáros, vizes cipő.

De sok bonyolult dologban nem létezik arany középút. Vagy bátor leszel az érzelmeiddel kapcsolatban, vagy eltűnsz, mintha soha nem is léteztél volna. Mi lenne ha én egyszerre a kettőt választanám?

Semmi. Ugynis nincs köztes állapot, de vég sincs. Számunkra csak a múlt létezett, azt meg bemocskolni nem érdemes. Ez a játszma különben is nem erről szólt. Itt az volt a lényeg, hogy úgy tettünk mintha, de aki előbb vallja be, az veszít. Nemtudom, hogy veszítettem volna.

Ma van a születésnapja. Tavaly én voltam mellette. A nap végén azt mondta, az volt élete legjobb születésnapja. Idén más van vele. Remélem az idei születésnapja is jó lesz.

Néha fáj, néha nem.
De azt hiszem, többé már nincs szükségem azokra a cipőkre.